Az elektromos cigaretta, vagy röviden e-cigi az utóbbi évtized egyik legmegosztóbb technológiai újítása a dohányiparban. Amikor megjelent a kétezres évek végén, sokan azonnal a dohányzás egészséges(ebb) alternatívájának kiáltották ki.
Gőz helyettesíti a füstöt, nincs égés, nincs hamu – hangzott az ígéret. A cél az volt, hogy segítsen a dohányosoknak leszokni, miközben csökkenti az ártalmakat.
De miközben a nikotinos folyadékokat párologtató eszközök pillanatok alatt divattá váltak – különösen a fiatalok körében –, egyre több kutatás és hatósági döntés jelezte: az e-cigaretta közel sem olyan ártalmatlan, mint sokan hiszik.
Nem véletlen, hogy világszerte 22 ország tiltotta már be az elektromos cigaretták használatát, importját vagy kereskedelmét – köztük India, Thaiföld, Szingapúr és Mexikó is. Thaiföldön a használat, birtoklás és kereskedelem is börtönbüntetéssel járhat, Szingapúrban még a birtoklás is tilos.
A trend egyértelmű: az egészségügyi szervezetek a tiltás mellett vannak, nem kizárt, hogy nálunk is lesznek korlátozások, ahogy a tiltott Elf Bar használatot is szigorúan büntetik.
Magyarországon is emelkedik a fiatal használók száma
A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2024-es adatai szerint a magyar fiatalok körében riasztó mértékben terjed az e-cigaretták használata.
A 13–15 éves diákok 22 százaléka már kipróbálta az e-cigit, 10 százalékuk pedig rendszeresen használja is.
Különösen aggasztó, hogy a legtöbben nem is a leszokás miatt nyúlnak hozzá, hanem divatból, társasági nyomásra vagy a különféle ízesítések miatt. A gőzölés „menő lett”, különösen a TikTok és Instagram influenszerei körében.
A WHO 2023-as jelentése szerint Európában a fiatal felhasználók aránya átlagosan 17 százalék, így Magyarország az átlagnál is magasabb kockázati kategóriába esik.
Milyen típusú e-cigaretták léteznek – és melyik a legkárosabb?
Az e-cigaretták többféle formában elérhetők, de három fő típust különböztethetünk meg:
- Zárt rendszerű (pod) e-cigaretta: Ezek előre töltött patronnal működnek, újratölteni nem lehet őket. Gyakori márkák: Juul, Elf Bar. Általában kis méretűek, könnyen elrejthetők – emiatt kedveltek a tinédzserek körében.
- Nyílt rendszerű (mod) e-cigaretta: Ezek utántölthetők saját folyadékkal, és erősebb gőztermelést biztosítanak. Tapasztaltabb felhasználók körében népszerű.
- Eldobható e-cigaretták: Az utóbbi évek legnagyobb trendje. Az eszköz néhány száz slukk után szemétbe kerül. Nem újratölthetők, viszont olcsók, ízesítettek és mindenhol kaphatók – sokszor feketén is.
- A legkárosabbnak az eldobható, ízesített e-cigaretták számítanak. Ezek ugyanis nemcsak nikotint tartalmaznak, hanem több tucat aromaanyagot, amelyek hevítés hatására formaldehidet, acetaldehidet és más toxikus vegyületeket képezhetnek. Ezenkívül a „sok slukkos” kiszerelés miatt a nikotinbevitel is rendkívül magas lehet – különösen veszélyes a fejlődő agyú tizenévesek számára.
Az e-cigi nem játék: mit mutatnak a kutatások?
A Harvard Egyetem 2023-as kutatása szerint az e-cigarettát rendszeresen használó fiatalok 38 százaléka mutatott kiemelkedően magas nikotinfüggőséget – sokkal magasabbat, mint a hagyományos cigarettát szívók körében.
Egy másik vizsgálat szerint az e-cigarettát rendszeresen használó fiatalok háromszor nagyobb eséllyel nyúlnak később hagyományos cigarettához, mint azok, akik soha nem próbálták ki.
Emellett nő az e-cigihez kapcsolódó tüdőkárosodásos esetek száma. Az Egyesült Államokban 2020-ra már 2800 esetet dokumentáltak olyan tüdőmegbetegedésről, amelyet e-cigaretta használathoz kötöttek, és több haláleset is történt.
Mit mond a magyar törvény?
Nálunk az elektromos cigaretták szabályozott formában legálisan forgalmazhatók, de az Elf Bar – és a hozzá hasonló eldobható, ízesített e-cigaretták – nem engedélyezettek. Ezek a termékek ugyanis magas nikotintartalmúak – gyakran 20 mg/ml vagy még több – ízesítettek – például görögdinnye, mangó, kóla, vattacukor ízűek, és eldobhatók – vagyis hulladékként is komoly környezeti terhet is jelentenek.
A „normál’ e-cigit a hatályos törvény szerint kizárólag nemzeti dohányboltban (trafikban) lehet vásárolni, kizárólag 18 éven felülieknek.
Nem cigi, de rosszabb: a snüssz
A szívható cigarettatermékek mellett léteznek még ínyre tapasztható nikotinos termékek, más néven nikotinpárnák vagy nikotintasakok is, melyek az utóbbi években kezdtek elterjedni Európában. Magyarországon ezek jelenleg tiltott vagy nem engedélyezett státuszban vannak, attól függően, hogy milyen összetételűek. Ennek ellenére elterjedt a használatuk a tinédzserek körében, mivel észrevehetetlen, kicsi, könnyen elrejthető, még használat közben sem lehet észre venni.
A nikotinpárna egy kis, fehér tasak, amit a felhasználó az ínye és a felső ajka közé helyez, ahol nikotin szívódik fel a nyálkahártyán keresztül, füst és gőz nélkül.
Legtöbbször aromákat (menta, citrus, bogyós gyümölcsök stb.) is tartalmaz, hogy kellemes ízű legyen. Svéd formája az itthon szintén tilos snüssz, ami dohányt is tartalmaz.
Van kiút a gőzölésből?
Bár sokan az e-cigit a leszokás eszközeként kezdték el használni, mára a helyzet fordult: sokan inkább az e-cigiről próbálnak leszokni. A nikotin ugyanis továbbra is erős függőséget okoz, függetlenül attól, hogy füsttel vagy gőzzel jut be a szervezetbe.
A leszokásban a nikotintapasz, rágó, spray segíthet, fokozatosan csökkentve az igényt. Ugyanakor a függőség gyakran nem is fizikális, hanem pszichés, tehát érdemes pszichológus vagy addiktológus szakember segítségét is igénybe venni. Segítséget nyújthat például az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet „Leszokás” programja. (green.hu)
Kép forrás: The Independent